Nemrég írtam a lánchídi emléktábláról. Nem bírtak magukkal a kegyeletsértők. „Művük” alább megtekinthető.

November közepétől nem lehet majd dohányozni a fővárosi aluljárókban. A mi környékünkön az alábbi (fővárosi kezelésű) aluljárókban lesz tiltás:

Minden bizonnyal, a kerületi kezelésben lévő aluljárókbanis bevezetik. Arról majd a későbbiekben hírt adunk.

I. kerület

• Erzsébet - híd budai hídfő
• Lánchíd budai hídfő
• Várhegyi alagút

II.kerület

• Margit krt.- Frankel L. út
• Margit-híd budai hídfő

XII. kerület (I.)

• Magyar jakobinusok tere

A teljes lista és a rendelet a linkre kattintva olvasható:

http://cigi.blog.hu/2009/10/09/fovarosi_eloterjesztes

Hamarosan egy posztsorozattal kedveskedünk nektek, melyből megismerhetitek kedvenc kocsmánkat (melynek nevét egyelőre nem árulom el) és annak emblematikus arcait. Sajnos eléggé elfoglaltak vagyunk mindketten, így nem tudom pontosan megmondani, mikor kerül erre sor, de várjatok türelemmel, megéri.

Elfoglaltságunk nagy része persze – mint minden rendes író esetében – az anyaggyűjtésből áll, azaz le kell zúznunk az egységbe, hogy a bor megihlessen, illetve hogy az ott töltött idő elég hosszú legyen ahhoz, hogy minden bemutatásra érdemes arccal találkozzunk.

Addig is vigyázzatok magatokra, kerüljétek a vérmezei rémet!

Borzalmas állapotban van Budapest egyik legfontosabb és legforgalmasabb kerékpárútja, egyben a város második számú Duna-korzója a másfél éve kezdődött felújítási munkák miatt. A villamospálya felújítása jelentős késéssel ugyan, de elkészült az Erzsébet híd és a Batthyány tér között, de a kapcsolódó munkákat a beruházó félbehagyta. A környékbeli lakók is háborognak.

A Városháza szerint a beruházás közben derült ki, hogy „lehetőség nyílt a villamospálya melletti rakpartszakasz magasabb színvonalú helyreállítására”, amire új kivitelezői pályázatot írtak ki. Azt egyelőre nem egyelőre nem tudni, mikor kezdik meg a munkát.

1934. október 14-én szentelték fel a pasaréti ferences templomot. Az egyházkösség több programmal ünnepli az évfordulót.

A templom története:  Pasaréten a ferencesek 1929-ben telepedtek le, hogy azoknak a híveknek lelki ellátásáról gondoskodjanak, akik a Budapest-Mártírok úti ferences plébániatemplomtól igen messze fekvő Pasaréten laktak. Mivel kicsiny rendházuk és kápolnájuk hamarosan szűknek bizonyult, új templom és kolostor építését határozták el.    A Pasaréti templomra az első tervet Rimanóczy Gyula 1931-ben készítette, de mivel ezt nem hagyták jóvá, elkészült 1932-ben a második, majd 1933-ban a harmadik változat. A templom felszentelésére 1934. október 14-én került sor. A templom melletti tér – buszvégállomás kis üzletekkel – 1937-ben épült meg. A templom felújítása, az új liturgiai tér kialakítása, valamint a rendházra készült emeletráépítés Harsányi István és Vladár Ágnes munkája.

A templom felszentelésének napján ünnepi koncert lesz. Október 14-én, szerdán 19.15-kor a Szent Antal Kórus és Sinfonietta Hungarica Zenekar előadásában Haydn: Teremtés című oratóriumát hallgathatják meg az érdeklődők.

Ünnepélyes szentmisével emlékeznek meg október 18-án a 10 órási szentmisén a templom felszenteléséről. Az ünnepi szentmisét Magyarország apostoli nunciusa, Juliusz Janusz érsek celebrálja.

pasaréti plébánia weboldala

Nosztalgiajárat a 4-6-os vonalán. Egyik haverom csak Petőfi-villamosként szokta emlegetni. Kérdés mondjuk, mennyire érzi nosztalgikusnak, aki még két éve is ilyenen járt iskolába/dolgozni.

A biopiacon zöldség, gyümölcs, tej, tejtermékek, húsféleségek, pékáruk, méz, bor és nagyon sokféle feldolgozott, fagyasztott termék kapható. A termékek elsősorban Magyarországon termelt és feldolgozott biotermékek, az árusítók szinte kivétel nélkül maguk a termelők.

A biopiacot október 10-én 10 órakor Láng Zsolt, Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat polgármestere, Czeller Gábor biotermelő, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke és Dolhai István, a Klebelsberg Kultúrkúria igazgatója nyitja meg.

1028 Budapest, Templom utca 2–10. Tel.: 392-0860.

kulturkuria.hu

 Pont határon van, de azért I. kerület.

Már megvoltak a próbavilágítások, de a végleges felkapcsolásra november 17-ig várni kell. 

(via urbanista)

 A BKV tájékoztatása szerint addig szűnik meg a megálló, ameddig a hídfelújítás tart. Tehát kb. 2011-ig, ha minden jól megy a híd kivitelezésénél. (Ami mondjuk nem erőssége Budapestnek - szerk.) 

Na, vajon kik is? Nem, ezúttal nem a cigányokról van szó, és nem is a ruszki betonfalloszt  átértelmezőkről. A Hírszerző nevű webszemét weboldal egyik munkatársa szervezkedik. Tekintsünk most el Tomcat személyétől, s csak a száraz tényeket vizsgáljuk:

1. A Lánchídon a két – vörösök által – kivégzett Hollán Sándornak soha nem került meg a holtteste, síremlékük – tudtommal – sehol sincs. (Ez utóbbi megállapítás egyébként igaz a tanácsköztársaság valamennyi áldozatára.)
2. Minden jóérzésű ember (tehát a kommunisták kivételével mindenki) egyetért abban, hogy MINDEN EMBERNEK KIJÁR A VÉGTISZTESSÉG.
3. Ezt [a végtisztességet] Tomcaték és a Hollán család úgy kívánták megadni apának és fiának, hogy helyreállíttatták az emléküket őrző, de a háború után a kommunisták által levert emléktáblájukat, ami ma Magyarországon az egyetlen emlékműve a vörösterror áldozatainak.
4. Akiket tehát zavar ez az emlékmű, azokan nincs semmi jóérzés, és vagy el akarják hallgatni a vörösök embertelen cselekedeteit, vagy – ami még ennél is rosszabb – azokat hőstetteknek tekintik, az áldozatokat pedig még holtukban is meg kívánják fosztani emberi méltóságuktól – melyre ha másokról van szó, oly érzékenyek.

 A kétnyelvű emléktábla

Ezek a bizonyos illetők riogattak már a XII. kerületi turulszobor elbontásával is, de látva az emberek elszántságát a szobor megvédésére, meghátrálni látszanak. Ugyanis hiába van a kezükben a bontási engedély, a mai napig nem mertek nekiesni, mert rengeteg ember – köztük én is – vállalta, hogy ha kell, erőszakkal is megakadályozza a bontást. Remélem, ezek az emberek azt sem tűrnék szótlanul, ha a Hollán-emléktáblát érné valami.

A blog hamarosan beindul, nem kell sokat várni.